2012. április 27., péntek

Epres joghurtos szappan



A termesztett szamóca eredetét Kelet-Ázsiába teszik, de a vadon élő szamócát már az ősember is gyűjtögette, fogyasztotta. A római kori írásos anyagok már megemlékeznek a vadon termő szamóca fogyasztásáról, de ismert volt a germánok körében is, akik - mai szóval méregtelenítőként - nagyobb mennyiségben fogyasztották. Az erdei szamócát a középkorban telepítették először a kertek végébe, s trágyázással a hozamát is megpróbálták növelni.  Termesztése a XV. század környékén kezdődött, majd számos keresztezés, finomítás után alakultak ki a ma termesztett fajok. A reneszánsz idején nagyon népszerűvé vált, már ekkor tejszínnel tálalták a hölgyek, borral az urak számára.

A szamócával nemcsak mint táplálékkal találkozhatunk, hanem jelképként is jelentős volt. Díszítő elemként rajzolták, hímezték. Hármas levélalakja a Szentháromság jelképe lett, sok helyen még három szem szamócát is áldoztak. A szegényebb emberek körében azonban egyszerű gyümölcs maradt, amelyhez szinte elsőként jutottak hozzá a téli hónapok után, és amelyről azt tartották, hogy bármennyit ehet belőle az ember, mégse lakik jól tőle.

Az eper szinte minden ember kedvence, és belsőleg alkalmazva is kiváló bőrápoló. Felfrissíti a bőrt, csökkenti a ráncokat, valamint az ekcéma és a pikkelysömör tüneteit is. 
Az epret bőrtípustól függetlenül bárki használhatja kozmetikumaiban. Az eper pH értéke nagyjából megegyezik a bőrével, vagyis majdnem semleges. Az enyhén savas kémhatás azért teszi nagyon értékes anyaggá az epret, mert megakadályozza a bőr túlzott kiszáradását. Az eper ezenkívül nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, amelyek a bőr idő előtti öregedését okozó szabadgyököket bontják le.

Az epret pürésítettem, átszűrtem és a szappanhoz szükséges folyadék fele mennyiségének megfelelő eper levében oldottam fel a lúgot. Pudingosodáskor adtam hozzá a joghurtot (ami a folyadék mennyiségének a másik felét adta).  A joghurtban található tejsav kényezteti a bőrt, ellenállóbbá teszi azt. A joghurt továbbá kitünő természetes hidratáló is. Finoman hámlasztja a bőr felső rétegét.
A tetejét már előzőleg kiöntött eper formájú olíva szappannal díszítettem, amit kozmetikai pigmenttel színezem. A szappan minden bőrtípusra használható.





2012. április 24., kedd

Borotvaszappan



Mostanra már annyi maradék szappanom gyűlt össze, hogy már ideje volt kezdenem velük valamit. Mivel már jó ideje terveztem egy borotva szappan készítését, ezért adott volt az ötlet. Egy borotva szappan, maradék szappandarabkákkal.

Elsődleges célom a jó és stabil habzás volt (mégis csak a több hab dukál egy borotva szappanba), ezért az alábbi olajokat választottam:
Olíva olaj: ugyan kevésbé habzik, de jó bőrkondicionáló tulajdonságokkal rendelkezik.
Kókusz olaj: Laurin- és mirisztirinsav tartalma nagy és buborékos habot produkálnak.
Pálma olaj: stabil és krémes habot ad a szappannak.
Ricinus olaj: ricinolénsav tartalma jó habzást ad, bár óvatosan alkalmazzuk, mert extrém módon lágyítja a szappant.

Eredményképpen valóban jól habzó szappant kaptam, stabil és krémes habbal. Ugyan még így sincs akkora habja mint egy borotvahabnak, de kitűnően puhítja a borostákat, és könnyen csúszik rajta a borotva.  Íme a kép:




Mivel férfiak számára terveztem ezt a szappant, ezért fekete kozmetikai pigmenttel színeztem, amit igazán feldobtak a színes kis szappandarabkák. Illatnak pacsuli és kubebabors olajat kapott. A pacsuli illóolaját a bőrápolásban elsősorban a pattanásos, ekcémás, gyulládásos és érett bőr kezelésére alkalmazzák, gyulladáscsökkentő és bőrregeneráló hatása miatt. Az egzotikus illatú, élénkítő, erősítő hatású kubebabors olaja igazi frissítő hatású, minden bőrtípusra ajánlott , mely kiváló bőrtisztító és bőrnyugtató hatású.


2012. április 22., vasárnap

Kókusztejes Bounty szappan

A maja indiánok már időszámításunk előtti 600-as években is ismerték a csokoládét. Nagy erőt tulajdonítottak neki, vallási szertartásokon és betegségeknél alkalmazták gyógyszerként. A csoki igazán elérhetővé csak az 1700-as években vált az emberek számára.

A kakaóban és a csokoládéban található flavonolok kifejezetten jót tesznek a bőrnek: hidratálják, erősitik a struktúráját, és javítják létfontosságú funkcióit is, például a vérkeringést 

A kókusztej hidratáló hatása ruganyossá teszi a bőrt, ráadásul a zsíros arcbőrön is segítséget nyújt. A néphit szerint a karibi nők nem csupán az ételekben hasznosítják a kókuszt, hanem bőrápolóként is. 

Ez a szappan minden bőrtípus számára készült. Összetvők olíva-, kókusz-, napraforgó- és extra ápolásnak pedig kakaóvaj is került bele. A lúgot kókusztejben oldottam fel, amit bárki házilag is elkészíthet, ha esetleg drágálná a boltit. Én egy csomag kókuszreszeléket (vigyázat, nem a kéndioxiddal fehérített, a legalkalmasabb a bio kókuszreszelék) kétszer annyi lobogó vízzel felöntöttem, és egy éjszakát állni hagytam. Másnap botmixerrel összeturmixoltam és pár gézlapon átszűrtem, amit még jól kinyomkodtam, hogy a zsírosabb része is kijöjjön.
A hűtőben való tárolás után a tetején egy vékony réteg képződik, ami a kioldódott kókusz-zsír. Ezt le lehet szedni, és későbbiekben sütéshez, főzéshez vagy akár kencéinkhez is fel lehet használni.

A massza egy részét kakaóporral színeztem, illatnak pedig pedig kevés kókusz illatot kapott. Igazán kellemes szappan születet, szolíd illattal. A csoki és a  kókusz illata köztudottan nyugtató hatású, ezért gyakran találkozunk testápló és tusfürdő formájában vele a boltokban, akár külön - külön is.