Szappan történelem

Az első szappanok

A szappan előállítása és használata már az ókorban megkezdődött és gyártása attól kezdve lényegében nem változott, csupán korszerűbb alapanyagokból és korszerűbb technológiával készül. Azonban első történelmi bizonyítékok már ie. 4000 évvel, a summérok korai civilizációjából kerültek elő. Az ősi summérok már annyi kémiai ismerettel rendelkeztek, hogy tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a vízben oldott növényi hamu - amihez fenyőtobozok és datolyapálmák elégetésével jutottak hozzá - lúgos oldatot képez. Ennek az olajjal való kombinációjával teremtették meg a ma is használatos szappan alapjait.


Szappanok az ókorban

A legrégebbi teljes szappan receptje ie. 2500 évvel nyúlik vissza, amit még a summérok véstek agyagtáblára. Itt a szó eredete al-quali, növényi hamut jelent. A mai ismeretek szerint ez az első szappanrecept, amit később az egyiptomiak és a görögök is átvettek. Azonban ezeket - akkoriban még pasztaszerű lágy szappanokat - még nem tisztálkodásra használták, hanem sérüléseik gyógyítására, valamint segítségével tisztították meg a gyapjút a lanolintól festés előtt. Tisztálkodáshoz ekkor még horzsakövet használtak.

Csak évszázadokkal később a rómaiak használták ki először a szappanok mosási hatékonyságát, és kezdték el alkalmazni saját személyi higiéniájuk érdekében. Így indult nagyszabású fejlődésnek az ókori kézműves szappangyártás, és nyitottak meg az első szappan manufaktúrák. Egy vulkán kitörés miatt elpusztult Pompei városában - egy feltételezhetően ókori szappangyár romjai alatt - az ásatások során egy egész szappanrúdra leltek.


Maga a szappan szó is a rómaiaktól ered, akik tisztálkodásuk eszközét szapo-nak nevezték. A kelták a hamu és zsír elegyét szaipo-nak hívták, ami ugyancsak nem áll messze a mai szappan szótól.


Szappanok a középkorban és az arab világban.

A ma is használatos szappanok még viszonylag fiatalok, és az arabok vezették be a 7. században. Először ők főzték össze a zsírt és a lúgot, és öntötték kemény formába. Ez a technika ezután viszonylag gyorsan elterjedt az arab Spanyolországból és keresztény Európába. Ezek a szappanok még kicsik és kerekek voltak, teletömködve mindenféle gyógynövényekkel, leginkább a gazdag nemesek számára.

Lassanként egész fürdőkultúra alakult ki, nyilvános fürdőházak nyíltak, amik már a középosztály és a szegény emberek számára is hozzáférhetővé váltak. Ennek a fürdőkultúrának a 14. században a pestis és szifilis járvány vetett véget, és vitte el az európai lakosság majdnem 25 %-át. Következésképpen úgy gondolták, hogy ezek a betegségek elsősorban a szappan és a víz rovására írhatóak, és eredményeként ezek a járványok - mint a pestis és a kolera - újra és újra felütötték a fejüket. A 16. és 17. században az úgynevezett száraz mosakodás jött divatba - szappan és víz nélkül, csupán törülközőkkel, parfümmel és púderrel. Még a főúri körökben is csak erre a tisztálkodási módra támaszkodtak, és rossz szemmel néztek azokat az emberekre, akik kerülték a drága púderek és parfümök használatát. Ezek a katasztrofális higiéniai körülmények továbbra is táptalajt nyújtottak a baktériumoknak, tetveknek és bolháknak.

Csak a 19. században változott meg ez a beállítottság, és alakult a tisztálkodás modern kultúrává. A szappangyártás újra fénykorába lépett, elsősorban Spanyolországban és Franciaországban, ahol már - már művészetté finomították a szappanfőzési eljárásokat.


Az ipari szappan

Az iparosodás elsősorban a textiliparban indult fejlődésnek, amivel a szappanok iránti kereslet is erősen megnövekedett. A szappangyártáshoz (és az üveggyártáshoz is) szódát, más néven nátrium-karbonátot használtak már az ősidőktől fogva. Nyersanyagként a ballagófű hamuját, vagy az egyiptomi szódatavakból nyerték. A 19. Századra jelentősen megnőtt a szóda iránti igény. Nicolas Leblanc francia vegyész új eljárást javasolt. Nátrium-kloridot (konyhasó) kémiai reakcióval szódává alakított, amit későbbiekben Solvay folyamatnak neveztek el. Ez a találmány elindította a gazdaságos ipari szappangyártás útját, ugyanakkor a kézműves szappanok előállítása lassan feledésbe is merült. A múlt század második felében megjelent tusfürdők - legfőképpen vízzel és mesterséges felületaktív anyagokkal - mára pedig a szappanok helyét is átvették.


Visszatérés a natúr szappanok hagyományos előállításához

Mára a hagyományos szappangyártás újra reneszánszát éli. A kézműves szappanok - vagy más néven natúr szappanok - iránt, a maga sajátosságai és előnyei miatt újra megnőtt a kereslet. Egyre több kis városban találhatóak olyan szappanboltok, ahol természetes szappanokat és más természetes bőrápoló termékeket - mint például fürdőgolyókat - kínálnak eladásra. Egyre több háziasszony sajátítja el a szappanfőzés minden csínját - bínját, és válik számára hobbivá a szappanfőzés művészete.

Vetiver

Vetiveria zizanoides


A Vetiver pázsitfűfélék családjába tartozó indiai fűféle, vagy khus-khus Indiában, Burmában és Sri Lankán (Ceylon) őshonos. Mivel gyökerei sűrű és mély szőnyeget alkotnak, a növényt talajerózió elleni védelemre és a kipusztult zónák növényzettel történő eredményes újratelepítéséhez is használják. Ezen kívül az elszennyeződött vizek tisztítására is alkalmas, mert a nehézfémeket, a nitrogént és foszfort kivonja a vízből. Hazájában a termőföldek határainak megjelölésére is használják. Jávában és Haitin a vetiverfüvet és gyökerét tetőfedésre is használják. A vetiverfű gyökereiben és rizomáiban található az aromás vetiver-olaj.

Olaját a gyökérzetből nyerik. Illata földillatú, érzéki, pezsdítő és füstös.

Jellemzők: Görcsoldó, serkenti a helyi keringést, idegnyugtató.

Felhasználása: Izomzati fájdalmakra, hátfájásra, merevségre és izületi gyulladás ellen.
Valamint menstruációs és gyomorgörcsök ellen.

Hatása az idegrendszerre: Vígasztalóan hat, megerősít depresszió, idegesség, szexuálisan labilis állapot esetén.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.

vissza

Majoránna

Origanum marjorana


A majoránna (névváltozatai: majorána, majoranna, pecsenyevirág) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de kiváló aromája miatt az egész világon elterjedt. Hazánkban is a legkedveltebb fűszerek közé tartozik. A növény szárított, morzsolt levele és virágzata képezi a fűszert. Különleges ízt és zamatot ad az ételeknek. A hagyomány szerint édes-fűszeres illatát Aphrodité a boldogság jelképeként alkotta meg. Egészségügyi hatásait a népi gyógyászat hamar felismerte, virágának forrázatát fejfájás, illetve meghűlés ellen fogyasztották.

Olaját a szárított növényből nyerik. Illata gyógyfüvekre emlékezetető, kissé gyógyszeres meleg tónussal.

Jellemzők: Görcsoldó, fájdalomcsillapító, antiszeptikus, vérnyomáscsökkentő, enyhíti a menstruáció tüneteit.

Felhasználása: Izomzatra fájdalmak ellen, hátfájásra, merevségre és izületi gyulladás ellen.
Hasznos még fejfájásra, migrénre, menstruációs görcsökre, szorulás és hasgörcsök ellen.

Hatása az idegrendszerre: Pezsdítő, hasznos álmatlanság és idegesség ellen.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem vált ki érzékenységet.

vissza

Boróka

Juniperus communis


A ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Olaját és a zöld részek lepárlása után fennmaradó kátrányt már az ókori Egyiptomban is használták a balzsamozó szerekben – az olajat gyógyításra is. Ma rovarriasztó szerek és illatszerek alapanyaga. Az egyik bibliai monda szerint Mária egy borókabokor alá rejtette a kis Jézust, hogy Heródes katonái rá ne találjanak. Azóta a borókának a gonoszt távol tartó erőt tulajdonítanak.

Olaját az érett fekete bogyókból nyerik. Illata szúrós, zöld, friss fenyőillat fás tónussal.

Jellemzők: Görcsoldó, serkenti a helyi keringést, méregtelenít, vízhajtó, antiszeptikus.

Felhasználása: Izomzati fájdalmakra és görcsökre, cellulitisz, ödéma, köszvény ellen.
Továbbá használatos a fogyás elősegítésére, megfázás és influenza ellen, zsíros bőr kezelésére és a letargia leküzdésére.

Hatása az idegrendszerre: Kedélyjavító, erősítő illat, kiváló idegkimerültség és túlzott idegesség ellen.

Biztonsági megjegyzés: Általában nem mérgező, várandós nőknek nem ajánlott.

vissza

Indiai Citromfű

Cymbopogon citratus


A "lemon grass" a sásfélék családjába tartozik és Ázsia-szerte, valamint az USA-ban is termesztik (a legtöbbet Floridában). Hosszúkás lándzsaszerű levelei vannak és mind a levelek, mind a szár erőteljesen rostos. Régebbi feljegyzések azt írják, hogy a már a perzsák is ismerték, és teát főztek belőle.

Olaját a frissen vágott fűből nyerik. Illata erősen citromos, zamatos, ugyanakkor nehéz, kissé földszerű tónussal.

Jellemzők: Fájdalomcsillapító, serkenti a helyi keringést és az emésztést.

Felhasználása: Izomzatra és keringésre fájdalomcsillapítóként, görcsökre, húzódásokra, elégtelen keringésre, izomtónus javítására.
Valamint gyomorrontásra, hasmenés és rossz emésztés ellen.

Hatása az idegrendszerre: Kedélyjavító,antidepresszáns.

Biztonsági megjegyzés: Nem ajánlott gyermekeknek és érzékeny vagy sérült bőrű felnőttek számára.

vissza 

Rozmaring

Rosmarinus officinalis


A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer volt. A honfoglaló magyarok a Pannóniában élt népektől vették át. Az ókori görögök szerint serkenti az agyműködést, ezért a diákoknál mindig volt egy-egy rozmaringágacska. Később a szerelmesek hűségének a jelképe lett, s mint a hűség és a tisztaság jelképe, a mai napig az esküvői asztalok gyakori dísze. Évezredekkel a hűtőszekrények kora előtt az emberek megfigyelték, hogy ha a húst őrölt rozmaring levelekkel borítják, az sokáig eláll.

Olaját a levelekből és ágakból nyerik. Illata friss, fenyőre emlékeztető, eukaliptuszszerű, meleg erdei tónussal.

Jellemzők: Görcsoldó, fájdalomcsillapító, serkenti a helyi keringést, antiszeptikus, hurutoldó.

Felhasználása: Izomzatra és keringésre izomfájdalmak ellen, hátfájásra, elégtelen keringésre, reumára, vízvisszatartás ellen.
Fejbőrtonik a hajnövekedés serkentésére, köhögés, megfázás, influenza és letargia ellen.

Hatása az idegrendszerre: Kedélyjavító, amely serkenti a koncentrálást és általában az agyműködést.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál, epilepsziásoknak azonban elkerülendő.

vissza

Ciprus

Cupressus sempervirens


Az örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens) a ciprusfélék családjába tartozó növényfaj. A keleti mediterrán régióban őshonos, illetve Iránban van egy elszigetelt populációja. A jellegzetesen mediterrán növényt dísznövényként termesztik, vagy szélfogó sövényként ültetik.
A görög hitvilágban az alvilág fájának nevezték, és úgy tartották, hogy az alvilág kapujánál ciprusfák állnak. A temetkezéseknél gyakran ebből a fából készítették a koporsókat.

Olaját a tűlevelekből és az ágakból nyerik. Illata erős, éles, zöld, enyhén füstös és egy árnyalatnyit édeskés.

Jellemzők: Serkenti a helyi a keringést, méregtelenít, antiszeptikus és görcsoldó.

Felhasználása: Izomzati fájdalmakra, görcsökre. Rossz keringésre, vízvisszatartás ellen.
Görcsös köhögés, bronchitis, zsíros bőr, elfertőződött vágások ellen.

Hatása az idegrendszerre: Nyugtatja a légzést és csökkenti az idegességet.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.

vissza

Narancsvirág

Citrus aurantium var. amara


Neroli néven is ismert, ami Anna Maria de la Tremoille-ra, Neroli olasz hercegnőjére utal, aki szülőföldjén, Franciaországban elterjesztette. A narancsvirágot hagyományosan a mennyasszonyi csokorba tették, mivel nyugtató illata enyhítette a mennyasszony szorongását.

Olaját a virágzatból nyerik. Illata friss, citrusos felső jegy, csipet zöld illattal, meleg virágos tónussal.

Jellemzők: Bőrregeneráló, heggyógyító, görcsoldó, antidepresszáns.

Felhasználása: Bőrápolásban száraz, érzékeny és érett bőrre, hegszövetekre.
Hasgörcsökre, emésztésre, bélpanaszokra, vastagbélgyulladásra.

Hatása az idegrendszerre: Kíváló stresszoldó, használható pánik és sokk ellen.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.

vissza

Narancs

Citrus sinensis


A narancs latin elnevezésének jelentése kínai narancs, mivel a fa eredetileg Kínából származik.
A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját a kereskedelemben – színe alapján – „flavedó”-nak nevezik. A külső héj illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz.

Az olajat a gyümölcs héjából nyerik. Illata édes, friss és gyümölcsös.

Jellemzők: Antiszeptikus, bőrregeneráló, emésztésserkentő, idegnyugtató.

Elsődlegesen a bőrápolásban használható zsíros és kombinált bőrre, fakó bőrszínre és tizenévesek pattanásos bőrére. Pórusösszehúzó hatású.
Továbbá hatásos: gyomorrontás, szorulás esetén, renyhe emésztésre.

Hatása az idegrendszerre: Kíváló antidepresszáns, lágy és édes illata stresszoldó hatású.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál, nem fototoxikus.

vissza

Pacsuli

Pogostemon Cablin


A pacsulit évszázadok óta használják afrodiziákumként. Az egykori bájitalok kedvelt összetevője állítólag mágikus tulajdonságokkal bír. A hagyomány szerint a pacsuli érzéki aromája oldja a gátlásokat, és arra bátorítja a szerelmeseket, hogy bátran megmondják, mit szeretnének a szexben. Az aromaterapeuták szerint a pacsuli a hipofízisre hat, amely serkenti a hormontermelést. Afrodisztikus hatása persze csak akkor van, ha mindkét fél szereti az illatát.

Olaját a levélzetből nyerik. Illata gazdag, földszagú, meleg és édes

Jellemzők: Gyulladásgátló, bőrregeneráló, emésztést serkentő, idegnyugtató, afrodiziákum.

Elsődlegesen a bőrápolásban használható pattanásokra, ekcémára, gyulladásos, kicserepesedett és érett bőr kezelésére, fejbőr tonizálására.
Továbbá jótékony hatással van az emésztésre, hatásos hasfájás és migrén ellen.

Hatása az idegrendszerre: Nyugtató hatású, segít idegkimerültség esetén, valamint afrodiziákumként is ismert.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.

vissza