2018. május 16., szerda

Tengeri sószappan

Már elég régóta kacérkodtam a sószappan gondolatával, és végre ennek is eljött az ideje.

A tengeri só lehetővé teszi, hogy bőrünk képes legyen magától regenerálódni, éppen ezért használható minden egyes bőrtípusra, nem kell attól tartani, hogy esetleg kiszárít, mint ahogyan tévesen gondolnánk. A só természetes fertőtlenítő és összehúzó hatású, segít a gyulladások csökkentésében is. Főként a bőr ellenálló képességét növeli, antibakteriális hatása révén tisztítja és fertőtleníti a gyulladásos bőrállapotokat. Használata nem tömíti el a bőrt, így az továbbra is lélegzik. Harmonizálja a túlzott faggyútermelődést, pattanásos bőr esetén segíti a hormonháztartást egyensúlyba hozni, valamint gyulladáscsökkentő hatású. Serkenti a vérkeringést, az anyagcserét, ezáltal frissebbé varázsolja a bőrt.
Mivel a sószappant nehéz szeletelni, ezért a formák mellett döntöttem, amibe már a szappanosodás után a pillangós pecsétet nyomkodtam. Színét kék kozmetikai pigment adja, amivel magát a sót színeztem, majd ezt adtam a szappanmasszához.
Ha a tengerre gondolok, mindenképp valami friss illat jut eszembe, így ezek után minden ehhez hasonló illatot belepakoltam ami a kezem ügyébe akadt. Borsmentát, eukaliptuszt, fenyőt, kubebaborsot és még egy kevés citromfüvet is kapott. A végeredmény egy igazán frissítő, élénkítő és vérpezsdítő illat lett. Hatásukat illetően pedig összességében a szappan fertőtlenítő, segít a túlzott faggyútermelés helyreállításában és kiválóan alkalmas a pattanásos bőr kezelésére.


2018. április 12., csütörtök

Kecske tejes levendula szappan



Egy jó időre eltüntem, ami leginkább költözésnek, ház vásárlásnak és az az körüli teendőknek köszönhető. Persze egy új háznál mindig akad teendő, de jött Mici.


Micit (előző nevén Sári) tragédia érte, mert első szülött gyermekeit sajnálatos módon elveszítette, mindazok ellenére hogy előző gazdái teljes szeretetben neveltek. De azért a tragedia ellenére tejtermelése bőven elindult. Két hét után már jócskán napi egy liternél tartunk, ami egy kis családnak a napi tejadag pótlásának bőven megfelel. És miután már túl vagyunk a túrón (amit itt azért megjegyeznék, közel sem hasonlítható a boltira), meg persze az első kecskesajton és a tejfölön és joghurton, egy vérbeli szappanosnak mi más juthat még az eszébe, mint a szappan. És Mici megadta újból a lendületet.


Közel négy év utan, (lassan már elvonási tünetekkel küzködve ☺) elkészültek az első levendulás kecsketejes szappanocskák. 
Elsősorban most nem is a belső érték hajtott, hanem inkább az alkotási vagy, bár azért a kecsketejes alap szerintem magáért beszél. Ezenkívül még olívaolaj, kókuszolaj, pálmavaj és szőlőmagolaj került bele. Az alsó részeket kék kozmetikai pigmenttel színeztem, illatnak pedig levendulát kapott egy csipet vaniliával. 

 Mindig az újrakezdés az igazi folytatás, és ugyanazt folytatja minden igazi kezdet.