2011. december 28., szerda

Narancs - Fahéj szappan


Egy kis játék a mintákkal, felvágás után magam is meglepődtem, mennyire jól sikerült. Akár a "tigris szappan" fantázia nevet is adhattam volna neki. A szappan a "kanalas-örvény" technikával készült (angolul: spoon swirl). Alapjában nem nehéz, csak arra kell figyelni, hogy jó folyékony legyen a massza, illetve elég gyorsan kell vele dolgozni, mivel közben eléggé keményedik. Magát a technikát részletesen bemutatja az alábbi videó: YouTube: SpoonSwirl
A szappan narancssárga felét ételfestékkel színeztem, a barna színt pedig a fahéj adja. Úgy gondolom legközelebb kevesebb fahéj is elég lesz bele, hogy ne legyen ennyire sötét színe.

Normál és zsíros bőrre készült, ezért extra ápoló hatásként szőlőmag olaj került bele. A fahéj antibakteriális, dezodoráló és segíti a sebgyógyulást. Fokozza a vérkeringést és ezáltal segíti a salakanyagok távozását, ezért is található meg sok narancsbőr elleni készítményben. A narancs pedig baktériumölő, javítja a bőr a vérellátását, ezért hatásos lehet a cellulit kezelésében is. Növeli a verítékezést, így támogatja a mérgező anyagok eltávolítását a tisztátalan vagy lassú anyagcseréjű bőrből.
Vigyázat! A fahéj erősen érzékenyítő lehet, ezért érzékeny bőr és várandóság ideje alatt ne alkalmazzuk. Hosszú távú alkalmazása érzékeny bőrűeknél bőrpírt okozhat!

Összetevők: Olívaolaj, napraforgóolaj, kókuszolaj, pálmavaj, szőlőmagolaj, narancslé, fahéj, édesnarancs-, fahéj- és kubebabors illóolaj, ételfesték.

2011. december 3., szombat

Mézeskalács szappan

Már hetek óta karácsonyi díszkavalkádba öltözött a város. Felkerültek a lámpaoszlopokra a világító karácsonyi díszek, a karácsonyi pompába öltözött áruházak polcai roskadásig teltek a karácsonyi dekorációkkal, és már megjelentek a karácsonyi fabodegák mindenféle apró ajándékötletekkel. Nem csoda, ha az embert lassan de biztosan elkapja a karácsonyi láz. Nem is volt kérdéses egy hangulatban az ünnepekhez illő szappan készítése.
Az alapolajok pálma-, napraforgó-, kókuszolaj és méhviasz, ápoló olajnak pedig olívaolajat kapott. A mézes szappanjaimat rendszerint melegeljárással készítem, ez pedig most sem volt másképp, hogy kicsivel több méz kerülhessen a bele.
Illatnak fahéj-, szegfűszeg- és vanília illóolajat kapott. A szappan színéhez alapvetően a szegfűszeg olaj járult hozzá, ami nem kis meglepetésemre sárgára festette a szappanomat. De ez a jó a szappanfőzésben, mert az ember mindig tanulhat valami újat. Végül a hozzáadott méz megadta a végső színét. 
A szappan a hozzáadott illóolajok miatt fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású. A fahéj illóolaj erősen érzékenyítő lehet, ezért érzékeny bőrűek számára nem ajánlott!

2011. november 26., szombat

Rózsa fürdőgolyó



A rózsa volt az első virág, amelyből illóolajat és frissítő arcvizet pároltak le egykor Perzsiában. A virág jótékony hatásait bizonyítja, hogy a különböző kultúrájú népek évezredek óta használják szépítő célokra.

A rózsás kozmetikumok mindenkinek javasoltak. Száraz, vízhiányos és érzékeny bőrtípusra is kiválóan alkalmazhatók. Öregedő bőrre különösen ajánlottak. Mivel a rózsa hatóanyagai gyulladásgátló és fertőtlenítő tulajdonságúak, zsíros és pattanásos bőr kezelésére is kitűnőek.

A fürdőgolyó összetevői: citromsav, szódabikarbóna, kukoricakeményítő, tengeri só, szőlőmagolaj és némi rózsaszirom. Nekem a rózsa illata önmagában kicsit tömény, ezért tettem hozzá narancs és szantál illóolajat, ami egy kicsit lágyított az illatán, de a rózsa illata továbbra is dominál. Színezni nagyon kevés ételfestékkel színeztem.

2011. november 21., hétfő

Csoki szappan - nem csak édesszájúaknak


A kakaó növény története az i. sz. 600 körüli időkig, Yucatan dzsungelébe és a Maya birodalomba vezethető vissza, bár a történet valószínűleg ennél is régebbi lehet. Az bizonyos, hogy Mexikó őslakói ebben az időben már foglalkoztak kakaócserje ültetvények megművelésével. A kakaóbab már ebben az időben is értékes cikknek számított, fizetőeszközként és szertartások kellékeként használták. Sőt, a szemeket megpörkölve és ledarálva a port folyadékkal vegyítették, és az így kapott habos, ám elég keserű szubsztanciát ünnepélyesen meg is itták. Az italt chocolatl-nak nevezték. A 13. század elejére azonban a mayák és toltékok hatalmát a teljes Közép-Amerikát leigázó aztékok uralma váltotta fel. A legyőzött törzseket arra kötelezték, hogy hódolatuk jeléül kakaóbabot adjanak legyőzőiknek. A 16. századra a chocolatl immár Montezuma azték uralkodó kedvenc italává vált. A csokoládé erre az időre vonatkozó története az azték legendakincs része.

A kakaóban és a csokoládéban található flavonolok kifejezetten jót tesznek a bőrnek: hidratálják, erősitik a struktúráját, és javítják létfontosságú funkcióit is, például a vérkeringést. A csokinak tehát nemcsak az íze és az illata isteni finom, de a kozmetikában is jól használható: nem véletlen, hogy egyre elterjedtebbek a csokoládés masszázsok, illetve arckezelések. 
Csokoládé az aromájának, ízének és koffein tartalmának köszönhetően revitalizáló és stimuláló hatással van a szervezetre, serkenti az endorfinok (boldogság hormonok) termelődését.


Ez a szappan főleg száraz bőrre, extra adag kakaóvajjal készült. A kakaópor kicsit megszaladt a kezemben, és az eredetileg tervezett egy evőkanál helyett öt került bele. Formába öntés előtt az egész úgy festett mint egy forró csokipuding, alig bírtam ellenállni, hogy bele ne nyaljak egy kicsit. Nyam! Egy kicsit aggódtam is, hogy a sok kakaó nem csinál e valami olyat a szappanommal, amit nem terveztem, de végül ettől lett igazán jó színe és illata is. Bár biztos ami biztos tettem bele vanília illóolajat, ha nem érezni majd a kakaót kész szappanban, akkor is legyen valami finom illata. A végeredményben nem csalódtam: igazi csoki illat egy kis édes vaníliával.
Díszítésnek fehér szappankockákat kevertem a masszába, egy régebbi vaníliás szappanomból. Már alig várom hogy leteljen ez a pár hét száradási idő, hogy végre kipróbálhassam.

Mézes szappan akác illattal

A méz méhek (és az ember) tápláléka. Virágok nektárjának, növényi nedveknek a méhek által átalakított terméke. Az ember a mézet az ősi időktől fogva gyűjtötte és eleinte mint csemegét, később mint fontos táplálékot, végül mint gyógyterméket használta, illetve használja. Mai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. Elpusztítja a baktériumokat, elősegíti a vágások és sebek gyógyulását. Magas cukortartalmának köszönhetően elvonja a nedvességet a sebből, tehát megszünteti a baktériumok szaporodásához szükséges nyirkos környezetet. A külső szennyeződéseket is távol tartja a sérült bőrfelszíntől. Ezért használható jól a bőrápolásban is. A méz a száraz bőrt hidratálja és táplálja a rengeteg benne található ásványi anyagnak és vitaminnak köszönhetően. A zsíros bőrt fertőtleníti és méregteleníti.
A szappan melegeljárással készült, hogy még több méz kerülhessen bele, és karamellel színeztem. Pálma-, napraforgó-, kókusz- és olívaolajjal készült, illatnak pedig vaníliát kapott egy kevés akác illattal, de így is az akác illata érvényesül. Nagyon kellemes szappan lett, és minden bőrtípusra jó.

2011. november 12., szombat

Kakaóvajas kézápoló




Azt szokták mondani, a szem a lélek tükre, a kéz viszont az emberi kor talán legőszintébb mutatója. Merevre botoxoztathatják, feszesre operáltathatják az arcukat, akik rettegnek az öregedéstől, de a kézbőr ráncosodása és foltosodása mégis elárulja tulajdonosát. Ezek alapján kb. egy fél évvel ezelőtt akár a hetvenes éveimről árulkodhattak a kezeim, holott még a negyvenet sem értem még el. A mosogatások sorozata egy olymód kiszárították a kezem, hogy azt még egy vénasszony sem irigyelhette volna meg. Mindez addig tudott fajulni, míg szinte véresre nem repedezett, arról pedig ne is beszéljünk amikor ezt még a tél meg is spékelte a jégvirágos reggeleivel. Persze kenegethettem én mindenféle jónevű és hatásosnak reklámozott kézkrémekkel, ( egy tubust néha képes voltam akár egy - két hét alatt elfogyasztani). A hatás annak rendje és módja szerint nem is maradt el, egészen a csillagokig repített, mert azokból aztán láttam bőven, miután a kezemre kentem egy - két kencét. Felcsendülő sziszegéseimet még egy kígyó is megirigyelhette volna. De nem számít, kell az a krém, aztán egy fél óra mire a bőröm képes volt felszívni azt a rengeteg krémet, és jöhetett a következő menet. Mindez persze addig ment amíg megint mehettem mosogatni, és kezdődött minden elölről. Meguntam ezt a mizériát, amúgy sem vagyok alapjáraton ez a folyton krémezgetős típus, örülök ha kb. hetente egyszer elég magamra kenni a testápolót. Felkutattam a netet, és ez lett az eredmény: kakaóvaj, méhviasz és olívaolaj egy -egy arányú keveréke, és tetszőlegesen pár csepp illóolaj. Egy részét kakaóval színeztem, részben mivel a kakaó fiatalító hatásáról is hallhattunk eleget, (ennek ugyebár pedig már itt van az ideje), másrészt pedig hogy csinosabbak legyenek. Az egészet kis formákba öntöttem, pár perc pihenő a hűtőben és már kész is volt.

Shea vajas szappan körömvirággal és virágporral


Ezt a szappant kimondottan száraz és repedezett bőrre szántam, ezért az ápoló shea vajból és olívaolajból extra adag került bele. Ettől némileg kevésbé habzik, de bőrhidratáló hatása ezt bőven ellensúlyozza. Azoktól pedig akik eddig kipróbálták ezt a szappan, csak pozitív visszajelzést kaptam.
A shea vaj alapvető hatása, hogy a bőrt finomabbá teszi, a ráncokat lágyítja, a bőrirritációkat, pattanásokat csökkenti. A benne található E-vitamin és béta-karotin bőrpuhító, regeneráló hatású. Kiválóan ápolja a száraz bőrt, és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A körömvirág ugyancsak erős bőrregeneráló és gyulladáscsökkentő. A virágpor a vitaminokban leggazdagabb méhészeti termék. Különösen fontos C-vitamin, B-vitamincsoport, D-, E-, K- és F-vitamin tartalma. Megköti a nedvességet, antibakteriális, fertőtlenítő.
A szappan színét alapvetően a körömvirágtea és a hozzáadott virágpor adja, a csíkok pedig céklaporral készültek. Illatnak kubebabors és eukaliptusz illóolajat kapott, amitől igazán frissítő szappan született.

Miért pont szappan?

 A szappanok több ezer éves történetében mérföldkövet jelentett a századforduló, ekkor jelent meg folyékony változatuk. Mára pedig lassan több tusfürdő fogy, mint amennyi szappant eladnak. Régen állati vagy növényi zsírból főzték a legegyszerűbb szappanokat, később már festék- és illatanyagokat is kevertek hozzá. Ahogy a mai szappanok összetételével, úgy a tusfürdőkkel sem árt résen lenni. A jó tusfürdőt nem csupán természetes zsírtartalma teszi folyékonnyá és illatossá, készítőik szintetikus anyagokat is felhasználnak.

A ma kapható szappanok és tusfürdők már vegyes összetételűek. Van olyan szappan, amit besűrített testápolónak is hívhatnánk, ezért a kategória helyett mindig a tartalomra figyeljünk! A tusfürdők és a szappanok mindenekelőtt kémhatásuk miatt különböznek. A lúgos kémhatású szappan lekoptatja a bőrfelszínt, így elsősorban a bőr öntisztulását segíti. A savas tusfürdő kíméletesebb bőrünk felső rétegével, de így is gyengíti a bőr állapotát. Míg a szappan leszedi a felső hámréteget, addig a tusfürdő érintetlenül hagyja. Emiatt érezhetjük bőrünket szárazabbnak, ha szappant használunk. De így a testápoló is jobban felszívódik. Tusfürdő használatakor nem indul be egy mesterséges hámlasztás. A bőr makacsabbá, vízszegényebbé válik, és hamarabb begyulladhatnak a szőrtüszők is. A tusfürdő extra anyagai, mint a szárító hatást ellensúlyozó szerek, vagy felületaktív anyagok, elősegítik a habzást.

Alábbiakban néhány érdekes cikket próbáltam gyűjteni össze a szappanok jótékony hatásairól.

Szappan vs. Tusfürdő (otthonkozmetika)
Egy kis áttekintés mitől is károsak a tusfürdők.

Szappan? Tusfürdő? De melyik? (patika magazin)
Egy cikk a szappanok jótékony hatásairól.

Szépségszalon - Szappan vagy tusfürdő? (sulinet)
Még egy cikk.

Kókusz - Citromfű szappan

Már régóta kacérkodtam egy kókuszos szappan gondolatával.
A kókuszpálmát a csendes óceáni szigetvilágban és a Fülöp-szigeteken az élet fájának hívják. Ez nem is csoda, hiszen az őslakosok számára gyógyszer, étel és ital készült a gyümölcsből, kosarak és tetők a leveléből és fája az egyetlen helyileg elérhető faanyag. A rügyeiből kipréselt nedvből szirupot vagy szeszes italt készítenek. Sok bizakodó dolgot halhatunk a kókusztejről és a kókuszolajról. Internetes barangolásaim során érdekes olvasnivalóra akadtam a kókusz mindenfajta gyógyító hatásáról. Innen lehet letölteni, címe "Fókuszban a kókusz".  Érdemes beleolvasni.
Az összetevők kókusz-, pálma-, napraforgó- és olívaolaj, és természetes kókusztej. A szappan felét citromfűvel színeztem, és persze a kókusz illat mellé is kapott még egy kevés citromfű illóolajat, a frissítő hatás érdekében. Én személy szerint imádom ezt a szappant.

Narancs - Gyömbér szappan


Az utóbbi időben kicsit elmaradoztam a szappanfőzéssel, úgy érzem itt az ideje pótolni a hiányosságokat. Ez a narancs - gyömbér szappan friss narancsléből készült. A narancs segít megőrizni a bőr fiatalságát és rugalmasságát, visszaállítja annak anyagcsere egyensúlyát. A gyömbér pedig antibakteriális és gyulladáscsökkentő, ezért elsősorban zsíros, pattanásos bőrre szántam. Színét a narancslé adja és a gyömbér ami por alakban került bele. Frissítő illatát pedig a narancs mellé egy kevés citrom illóval spékeltem meg.

2011. július 25., hétfő

Olíva szappan

Az olívaolaj gazdag antioxidánsokban, vitaminokban és egyéb biológiailag aktív anyagban. Jó kozmetikai szer, gyakorlatilag az összes bőrtípushoz, ám különösen az a száraz bőrhöz és a száraz töredező hajhoz. Ez a szappan 78% olívaolajból és 22% kókuszolajból készült (hogy legyen azért némi habzása a szappannak). Illatnak levendula illatot kapott, így érzékeny bőrűek is használhatják, valamint tonizálja a bőrt és gyógyítja a pattanásokat és . Színezésnek kevés csalánport használtam, ami jó bőrtisztító és sok bőrprobléma igazi csodaszere. Magam is meglepődtem, hogy csalánnal milyen szépen lehet zöldre színezni, alig kellett belőle egy kevés, hogy szép halványzöld színt kapjak.
Én személy szerint imádom ezt a szappan. Ugyan nem habzik annyira, mint a többi szappan, de csodát művel a bőrrel. A következő olívás próbálkozásom biztos a 100%-os olíva szappan lesz. :)

2011. július 16., szombat

Kávészappan

A kávészemek serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik. Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték. (forrás: wikipédia)

Én személy szerint kávéfüggő vagyok. Imádom a reggeli kávé illatát, az aromáját, a harmóniát, ami egy csésze forró, gőzölgő kávé során körbevesz. Ez a szappan ajándékba készült az egyik munkatársamnak, akiről talán ugyanez elmondható. A kávénak élénkítő hatása mellett még számos jótékony hatása is van a bőrre. Napjainkban már a legtöbb wellnes központ szolgáltatási közül válogathatunk különböző kávés kezelésekből. A kávézacc eltávolítja a bőr elszarusodott hámrétegét és megnyitja a pórusokat, így az értékes hatóanyagok könnyebben szívódnak fel, megelőzi a zsírmolekulák kialakulását, ezáltal csökkenti a narancsbőr tüneteit és feszesíti a bőrt. Serkenti a mikrokeringést ezáltal javítja a bőr anyagcseréjét, támogatja a bőr méreganyag-kiválasztási folyamatait, a bőr rugalmas és hidratált lesz.
Ez a szappan olíva-, napraforgó-, kókuszolajból, és kevés pálmaolajból készült, valódi feketekávéból, és az adalékként hozzáadott őrölt kávé gondoskodik a bőrradírozó hatásról.

2011. május 8., vasárnap

Szappan történelem


Az első szappanok

A szappan előállítása és használata már az ókorban megkezdődött és gyártása attól kezdve lényegében nem változott, csupán korszerűbb alapanyagokból és korszerűbb technológiával készül. Azonban első történelmi bizonyítékok már ie. 4000 évvel, a summérok korai civilizációjából kerültek elő. Az ősi summérok már annyi kémiai ismerettel rendelkeztek, hogy tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a vízben oldott növényi hamu - amihez fenyőtobozok és datolyapálmák elégetésével jutottak hozzá - lúgos oldatot képez. Ennek az olajjal való kombinációjával teremtették meg a ma is használatos szappan alapjait.


Szappanok az ókorban

A legrégebbi teljes szappan receptje ie. 2500 évvel nyúlik vissza, amit még a summérok véstek agyagtáblára. Itt a szó eredete al-quali, növényi hamut jelent. A mai ismeretek szerint ez az első szappanrecept, amit később az egyiptomiak és a görögök is átvettek. Azonban ezeket - akkoriban még pasztaszerű lágy szappanokat - még nem tisztálkodásra használták, hanem sérüléseik gyógyítására, valamint segítségével tisztították meg a gyapjút a lanolintól festés előtt. Tisztálkodáshoz ekkor még horzsakövet használtak.

Csak évszázadokkal később a rómaiak használták ki először a szappanok mosási hatékonyságát, és kezdték el alkalmazni saját személyi higiéniájuk érdekében. Így indult nagyszabású fejlődésnek az ókori kézműves szappangyártás, és nyitottak meg az első szappan manufaktúrák. Egy vulkán kitörés miatt elpusztult Pompei városában - egy feltételezhetően ókori szappangyár romjai alatt - az ásatások során egy egész szappanrúdra leltek.


Maga a szappan szó is a rómaiaktól ered, akik tisztálkodásuk eszközét szapo-nak nevezték. A kelták a hamu és zsír elegyét szaipo-nak hívták, ami ugyancsak nem áll messze a mai szappan szótól.


Szappanok a középkorban és az arab világban.

A ma is használatos szappanok még viszonylag fiatalok, és az arabok vezették be a 7. században. Először ők főzték össze a zsírt és a lúgot, és öntötték kemény formába. Ez a technika ezután viszonylag gyorsan elterjedt az arab Spanyolországból és keresztény Európába. Ezek a szappanok még kicsik és kerekek voltak, teletömködve mindenféle gyógynövényekkel, leginkább a gazdag nemesek számára.

Lassanként egész fürdőkultúra alakult ki, nyilvános fürdőházak nyíltak, amik már a középosztály és a szegény emberek számára is hozzáférhetővé váltak. Ennek a fürdőkultúrának a 14. században a pestis és szifilis járvány vetett véget, és vitte el az európai lakosság majdnem 25 %-át. Következésképpen úgy gondolták, hogy ezek a betegségek elsősorban a szappan és a víz rovására írhatóak, és eredményeként ezek a járványok - mint a pestis és a kolera - újra és újra felütötték a fejüket. A 16. és 17. században az úgynevezett száraz mosakodás jött divatba - szappan és víz nélkül, csupán törülközőkkel, parfümmel és púderrel. Még a főúri körökben is csak erre a tisztálkodási módra támaszkodtak, és rossz szemmel néztek azokat az emberekre, akik kerülték a drága púderek és parfümök használatát. Ezek a katasztrofális higiéniai körülmények továbbra is táptalajt nyújtottak a baktériumoknak, tetveknek és bolháknak.

Csak a 19. században változott meg ez a beállítottság, és alakult a tisztálkodás modern kultúrává. A szappangyártás újra fénykorába lépett, elsősorban Spanyolországban és Franciaországban, ahol már - már művészetté finomították a szappanfőzési eljárásokat.


Az ipari szappan

Az iparosodás elsősorban a textiliparban indult fejlődésnek, amivel a szappanok iránti kereslet is erősen megnövekedett. A szappangyártáshoz (és az üveggyártáshoz is) szódát, más néven nátrium-karbonátot használtak már az ősidőktől fogva. Nyersanyagként a ballagófű hamuját, vagy az egyiptomi szódatavakból nyerték. A 19. Századra jelentősen megnőtt a szóda iránti igény. Nicolas Leblanc francia vegyész új eljárást javasolt. Nátrium-kloridot (konyhasó) kémiai reakcióval szódává alakított, amit későbbiekben Solvay folyamatnak neveztek el. Ez a találmány elindította a gazdaságos ipari szappangyártás útját, ugyanakkor a kézműves szappanok előállítása lassan feledésbe is merült. A múlt század második felében megjelent tusfürdők - legfőképpen vízzel és mesterséges felületaktív anyagokkal - mára pedig a szappanok helyét is átvették.


Visszatérés a natúr szappanok hagyományos előállításához

Mára a hagyományos szappangyártás újra reneszánszát éli. A kézműves szappanok - vagy más néven natúr szappanok - iránt, a maga sajátosságai és előnyei miatt újra megnőtt a kereslet. Egyre több kis városban találhatóak olyan szappanboltok, ahol természetes szappanokat és más természetes bőrápoló termékeket - mint például fürdőgolyókat - kínálnak eladásra. Egyre több háziasszony sajátítja el a szappanfőzés minden csínját - bínját, és válik számára hobbivá a szappanfőzés művészete.

2011. április 25., hétfő

Vetiver

Vetiveria zizanoides


A Vetiver pázsitfűfélék családjába tartozó indiai fűféle, vagy khus-khus Indiában, Burmában és Sri Lankán (Ceylon) őshonos. Mivel gyökerei sűrű és mély szőnyeget alkotnak, a növényt talajerózió elleni védelemre és a kipusztult zónák növényzettel történő eredményes újratelepítéséhez is használják. Ezen kívül az elszennyeződött vizek tisztítására is alkalmas, mert a nehézfémeket, a nitrogént és foszfort kivonja a vízből. Hazájában a termőföldek határainak megjelölésére is használják. Jávában és Haitin a vetiverfüvet és gyökerét tetőfedésre is használják. A vetiverfű gyökereiben és rizomáiban található az aromás vetiver-olaj.

Olaját a gyökérzetből nyerik. Illata földillatú, érzéki, pezsdítő és füstös.

Jellemzők: Görcsoldó, serkenti a helyi keringést, idegnyugtató.

Felhasználása: Izomzati fájdalmakra, hátfájásra, merevségre és izületi gyulladás ellen.
Valamint menstruációs és gyomorgörcsök ellen.

Hatása az idegrendszerre: Vígasztalóan hat, megerősít depresszió, idegesség, szexuálisan labilis állapot esetén.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.


Majoránna

Origanum marjorana


A majoránna (névváltozatai: majorána, majoranna, pecsenyevirág) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de kiváló aromája miatt az egész világon elterjedt. Hazánkban is a legkedveltebb fűszerek közé tartozik. A növény szárított, morzsolt levele és virágzata képezi a fűszert. Különleges ízt és zamatot ad az ételeknek. A hagyomány szerint édes-fűszeres illatát Aphrodité a boldogság jelképeként alkotta meg. Egészségügyi hatásait a népi gyógyászat hamar felismerte, virágának forrázatát fejfájás, illetve meghűlés ellen fogyasztották.

Olaját a szárított növényből nyerik. Illata gyógyfüvekre emlékezetető, kissé gyógyszeres meleg tónussal.

Jellemzők: Görcsoldó, fájdalomcsillapító, antiszeptikus, vérnyomáscsökkentő, enyhíti a menstruáció tüneteit.

Felhasználása: Izomzatra fájdalmak ellen, hátfájásra, merevségre és izületi gyulladás ellen.
Hasznos még fejfájásra, migrénre, menstruációs görcsökre, szorulás és hasgörcsök ellen.

Hatása az idegrendszerre: Pezsdítő, hasznos álmatlanság és idegesség ellen.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem vált ki érzékenységet.


Boróka

Juniperus communis


A ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növényfaj. Olaját és a zöld részek lepárlása után fennmaradó kátrányt már az ókori Egyiptomban is használták a balzsamozó szerekben – az olajat gyógyításra is. Ma rovarriasztó szerek és illatszerek alapanyaga. Az egyik bibliai monda szerint Mária egy borókabokor alá rejtette a kis Jézust, hogy Heródes katonái rá ne találjanak. Azóta a borókának a gonoszt távol tartó erőt tulajdonítanak.

Olaját az érett fekete bogyókból nyerik. Illata szúrós, zöld, friss fenyőillat fás tónussal.

Jellemzők: Görcsoldó, serkenti a helyi keringést, méregtelenít, vízhajtó, antiszeptikus.

Felhasználása: Izomzati fájdalmakra és görcsökre, cellulitisz, ödéma, köszvény ellen.
Továbbá használatos a fogyás elősegítésére, megfázás és influenza ellen, zsíros bőr kezelésére és a letargia leküzdésére.

Hatása az idegrendszerre: Kedélyjavító, erősítő illat, kiváló idegkimerültség és túlzott idegesség ellen.

Biztonsági megjegyzés: Általában nem mérgező, várandós nőknek nem ajánlott.


Indiai Citromfű

Cymbopogon citratus


A "lemon grass" a sásfélék családjába tartozik és Ázsia-szerte, valamint az USA-ban is termesztik (a legtöbbet Floridában). Hosszúkás lándzsaszerű levelei vannak és mind a levelek, mind a szár erőteljesen rostos. Régebbi feljegyzések azt írják, hogy a már a perzsák is ismerték, és teát főztek belőle.

Olaját a frissen vágott fűből nyerik. Illata erősen citromos, zamatos, ugyanakkor nehéz, kissé földszerű tónussal.

Jellemzők: Fájdalomcsillapító, serkenti a helyi keringést és az emésztést.

Felhasználása: Izomzatra és keringésre fájdalomcsillapítóként, görcsökre, húzódásokra, elégtelen keringésre, izomtónus javítására.
Valamint gyomorrontásra, hasmenés és rossz emésztés ellen.

Hatása az idegrendszerre: Kedélyjavító,antidepresszáns.

Biztonsági megjegyzés: Nem ajánlott gyermekeknek és érzékeny vagy sérült bőrű felnőttek számára.


Rozmaring

Rosmarinus officinalis


A Földközi-tenger vidékén és Dél-Európában már az ókorban is ismert és kedvelt fűszer volt. A honfoglaló magyarok a Pannóniában élt népektől vették át. Az ókori görögök szerint serkenti az agyműködést, ezért a diákoknál mindig volt egy-egy rozmaringágacska. Később a szerelmesek hűségének a jelképe lett, s mint a hűség és a tisztaság jelképe, a mai napig az esküvői asztalok gyakori dísze. Évezredekkel a hűtőszekrények kora előtt az emberek megfigyelték, hogy ha a húst őrölt rozmaring levelekkel borítják, az sokáig eláll.

Olaját a levelekből és ágakból nyerik. Illata friss, fenyőre emlékeztető, eukaliptuszszerű, meleg erdei tónussal.

Jellemzők: Görcsoldó, fájdalomcsillapító, serkenti a helyi keringést, antiszeptikus, hurutoldó.

Felhasználása: Izomzatra és keringésre izomfájdalmak ellen, hátfájásra, elégtelen keringésre, reumára, vízvisszatartás ellen.
Fejbőrtonik a hajnövekedés serkentésére, köhögés, megfázás, influenza és letargia ellen.

Hatása az idegrendszerre: Kedélyjavító, amely serkenti a koncentrálást és általában az agyműködést.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál, epilepsziásoknak azonban elkerülendő.


Ciprus

Cupressus sempervirens


Az örökzöld ciprus (Cupressus sempervirens) a ciprusfélék családjába tartozó növényfaj. A keleti mediterrán régióban őshonos, illetve Iránban van egy elszigetelt populációja. A jellegzetesen mediterrán növényt dísznövényként termesztik, vagy szélfogó sövényként ültetik.
A görög hitvilágban az alvilág fájának nevezték, és úgy tartották, hogy az alvilág kapujánál ciprusfák állnak. A temetkezéseknél gyakran ebből a fából készítették a koporsókat.

Olaját a tűlevelekből és az ágakból nyerik. Illata erős, éles, zöld, enyhén füstös és egy árnyalatnyit édeskés.

Jellemzők: Serkenti a helyi a keringést, méregtelenít, antiszeptikus és görcsoldó.

Felhasználása: Izomzati fájdalmakra, görcsökre. Rossz keringésre, vízvisszatartás ellen.
Görcsös köhögés, bronchitis, zsíros bőr, elfertőződött vágások ellen.

Hatása az idegrendszerre: Nyugtatja a légzést és csökkenti az idegességet.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.


Narancsvirág

Citrus aurantium var. amara


Neroli néven is ismert, ami Anna Maria de la Tremoille-ra, Neroli olasz hercegnőjére utal, aki szülőföldjén, Franciaországban elterjesztette. A narancsvirágot hagyományosan a mennyasszonyi csokorba tették, mivel nyugtató illata enyhítette a mennyasszony szorongását.

Olaját a virágzatból nyerik. Illata friss, citrusos felső jegy, csipet zöld illattal, meleg virágos tónussal.

Jellemzők: Bőrregeneráló, heggyógyító, görcsoldó, antidepresszáns.

Felhasználása: Bőrápolásban száraz, érzékeny és érett bőrre, hegszövetekre.
Hasgörcsökre, emésztésre, bélpanaszokra, vastagbélgyulladásra.

Hatása az idegrendszerre: Kíváló stresszoldó, használható pánik és sokk ellen.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.


Narancs

Citrus sinensis


A narancs latin elnevezésének jelentése kínai narancs, mivel a fa eredetileg Kínából származik.
A narancsbogyó külső rétegét, a jellegzetes sárga színű héját a kereskedelemben – színe alapján – „flavedó”-nak nevezik. A külső héj illóolajat, keserűanyagot, karotinoidot és narancssavat tartalmaz.

Az olajat a gyümölcs héjából nyerik. Illata édes, friss és gyümölcsös.

Jellemzők: Antiszeptikus, bőrregeneráló, emésztésserkentő, idegnyugtató.

Elsődlegesen a bőrápolásban használható zsíros és kombinált bőrre, fakó bőrszínre és tizenévesek pattanásos bőrére. Pórusösszehúzó hatású.
Továbbá hatásos: gyomorrontás, szorulás esetén, renyhe emésztésre.

Hatása az idegrendszerre: Kíváló antidepresszáns, lágy és édes illata stresszoldó hatású.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál, nem fototoxikus.


Pacsuli

Pogostemon Cablin


A pacsulit évszázadok óta használják afrodiziákumként. Az egykori bájitalok kedvelt összetevője állítólag mágikus tulajdonságokkal bír. A hagyomány szerint a pacsuli érzéki aromája oldja a gátlásokat, és arra bátorítja a szerelmeseket, hogy bátran megmondják, mit szeretnének a szexben. Az aromaterapeuták szerint a pacsuli a hipofízisre hat, amely serkenti a hormontermelést. Afrodisztikus hatása persze csak akkor van, ha mindkét fél szereti az illatát.

Olaját a levélzetből nyerik. Illata gazdag, földszagú, meleg és édes

Jellemzők: Gyulladásgátló, bőrregeneráló, emésztést serkentő, idegnyugtató, afrodiziákum.

Elsődlegesen a bőrápolásban használható pattanásokra, ekcémára, gyulladásos, kicserepesedett és érett bőr kezelésére, fejbőr tonizálására.
Továbbá jótékony hatással van az emésztésre, hatásos hasfájás és migrén ellen.

Hatása az idegrendszerre: Nyugtató hatású, segít idegkimerültség esetén, valamint afrodiziákumként is ismert.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.


Tömjén

Boswella Carterii


A templomokban, szentélyekben és egyébb imahelyeken évezredek óta tömjéngyantát égetnek. A levegőben párolgó tömjén nyugodt légkört teremt, amely kiváló hátteret nyújt a meditációhoz, a csendes pillanatokhoz.

Olaját a gyantából nyerik ki. Illata szúrós, friss, később egyre dúsúl és előtérbe kerül a gyanta illata.

Jellemzői: Bőrfrissítő, tonizál, nyugtat, hurutoldó hatású, immunerősítő.

Felhasználása: A bőrápolásban használatos a száraz és érett bőrre, pattanások ellen, hegszövetekre és ekcémára.
Ezenkívül hatásos még az asztma, bronchitis, megfázás és influenza kezelésében.

Hatása az idegrendszerre: Idegesség, feszültség ellen. Nyugtató és hangulatjavító hatású.


Római kamilla

Anthemis nobilis


Mediterrán származású növény. Vadon élő változata Franciaországban, Portugáliában honos. Vadon élő változata egyszerű- a termesztett változat teltvirágú.

Olaját a virágzatból nyerik. Illata édes, gyümölcsös, lágy, kissé a gyógyfüvekre emlékeztet.

Jellemzői: Nyugtató, gyulladásgátló, hurutoldó hatású.

Felhasználása: Bőrápolásban égésekre, vágásokra, allergiákra, ekcémára, gyulladásra és kiütések ellen hatásos.
Használható még izomfájdalmakra, gyulladt izületekre, emésztésre.

Idegrendszeri téren: Rendkívül jó idegnyugtató. Kiváló fejfájás, migrén és stressz ellen.

Biztonsági megjegyzés: Nem mérgező, nem irritál.



Levendula


Lavandula angustifolia

Levendula a lélek balzsama. Az egyik legsokoldalúbban, legváltozatosabban használt finom illatú gyógy-, fűszer- és dísznövény. Európába a Rómaiak hozták be, az ókorban ez a növény a szépségápolás meghatározó növénye volt. Latin neve is innen ered: lavare = mosni. Többféleképpen használták: testre kenve, fürdővizet illatosítottak vele, szappant készítettek belőle, de akár száraz virágát a földre szórva is illatosítottak vele. A néphit szerint a levendula távol tartja az ártó, rontó erőket, szellemeket. Ezt a növény erős illatával magyarázták.

Olaját a virágzatból nyerik. Illata gyümölcsös és friss, virágos és fás tónussal.

Jellemzők: Fájdalomcsillapító, antiszeptikus, bőrregeneráló, hurutoldó, idegnyugtató.

Felhasználása: Elsősorban bőrápolásban használatos hígítatlanul vágásokra, égésekre és egyéb elsősegély célokra. Tonizálja a bőrt, gyógyítja a pattanásokat és bőrhibákat.
Felhasználható továbbá izomfájdalmakra, emésztésre, hasfájásra, fejfájásra, migrénre, száraz vagy hurotos köhögésre.

Hatása az idegrendszerre: Az egyik legfontosabb nyugtató hatású olaj, kiváló álmatlanság és idegesség ellen.



2011. április 16., szombat

Erdei gyümölcs szappan

Párom már régóta egy gyümölcsös szappan készítésével nyúzott. Lehetett volna narancsos, citromos, mandarinos, de nem. Nekem ennél nagyobb kihívás kellett. Kezembe került nemrég egy erdei gyümölcs tea 100 % természetes anyagokkal, mint hibiszkusz, csipkebogyó, galagonya, kökény stb.. Az illata olyan isteni, hogy máig nem tudok betelni vele, a színéről pedig ne is beszéljünk. Ha valami ilyen jó, akkor azt csak meg kellene próbálni valahogy egy szappanba bele erőszakolni. Nem maradt más mint a macerálás, ami kicsit hosszadalmas, de végeredmény mindenképp kárpótol.


Összetevők: Pálmaolaj, kókuszolaj, napraforgóolaj és extra ápolásnak 5 % superfat szőlőmagolaj.
A szappant melegeljárással készítettem, legfőképpen a színezés miatt. A lúgot desztillált vízben főzött, a fent említett erdei gyümölcs teában oldottam fel. Színezni is a teával színeztem a felét, a másik felét apróra őrölt teával. Ettől egy kissé márványos lett, ami a száradás során veszített is a mintájából, de továbbra is szuper piros maradt. Illatnak pedig kapott a macerátumból és kevés citrom illót, a frissítő hatás érdekében.
Összességében egy antibakteriális és frissítő szappan született, a benne lévő adalékok pedig hatásosak az érett bőr ápolására.

Tejes - Mézes szappan

Ezt a szappant melegeljárással készítettem, hogy kissé megnövelhessem az ápoló méz adagját. Kiváló aknés és száraz bőrre.

5 % super fat
33 % víz-olaj arány

100 gr kókuszolaj
250 gr pálmaolaj
100 gr napraforgó olaj
50 gr szőlőmagolaj

69,76 gr NaOH
190 gr desztilált víz

2 teáskanál méz, formába öntés előtt
1 teáskanál teljes tejpor kevés vízben oldva

Színezéknek feléhez 1 teáskanál karamell

Illatnak 5 ml vanilia olajat kapott.

Valahogy így kezdődött

Karácsonyra a kedves főnökömtől egy ajándékcsomagot kaptam, tele kézi készítésű fürdőkészítményekkel, az egyik neves kozmetikai cégtől. Gondolván, a kemény munka után, legalább a fürdőkádban lazuljunk egy kicsit. :) Még nem használtam egyik terméküket sem, de a fürdőgolyók elnyerték tetszésemet. Gondoltam nincs olyan dolog, amit ne lehetne otthon elkészíteni, főleg ha az ember a kézi készítésű fürdőkozmetikumokra asszociál. Valahogy így kezdődött nálam a szappan "mánia" és született meg az első levendulás fürdőgolyóm.


Hozzávalók:
1 csésze citromsav
1 csésze étkezési szódabikarbóna
1/2 csésze kukoricakeményítő
1/2 csésze szőlőmagolaj (de lehet bármilyen, ami tetszetős)
kb 20 csepp levendula illóolaj
Színezéknek ételfestéket használtam, amivel egy 1/2 csésze tengeri sót színeztem meg, és hagytam megszáradni.

Elkészítése:
A száraz hozzávalókat összekeverjük, az illóolajat feloldjuk az oljaban és a porokhoz keverjük. Az egésznek olyannak kell lennie, mint a nedves homoknak. Vigyázzunk arra, hogy ne legyen túl olajos, mert száradás közben a golyók eldeformálódhatnak és meg is repedhetnek. Az meg ugyebár már nem túl dekoratív golyókat eredményez.
 Majd ezt félszáraz poros "masszát" légmentesen formába nyomkodjuk. Ez lehet bármi aminek a formája elnyeri a tetszésünket, akár valamilyen kupak vagy egy centes pohár.