2011. november 21., hétfő

Csoki szappan - nem csak édesszájúaknak


A kakaó növény története az i. sz. 600 körüli időkig, Yucatan dzsungelébe és a Maya birodalomba vezethető vissza, bár a történet valószínűleg ennél is régebbi lehet. Az bizonyos, hogy Mexikó őslakói ebben az időben már foglalkoztak kakaócserje ültetvények megművelésével. A kakaóbab már ebben az időben is értékes cikknek számított, fizetőeszközként és szertartások kellékeként használták. Sőt, a szemeket megpörkölve és ledarálva a port folyadékkal vegyítették, és az így kapott habos, ám elég keserű szubsztanciát ünnepélyesen meg is itták. Az italt chocolatl-nak nevezték. A 13. század elejére azonban a mayák és toltékok hatalmát a teljes Közép-Amerikát leigázó aztékok uralma váltotta fel. A legyőzött törzseket arra kötelezték, hogy hódolatuk jeléül kakaóbabot adjanak legyőzőiknek. A 16. századra a chocolatl immár Montezuma azték uralkodó kedvenc italává vált. A csokoládé erre az időre vonatkozó története az azték legendakincs része.

A kakaóban és a csokoládéban található flavonolok kifejezetten jót tesznek a bőrnek: hidratálják, erősitik a struktúráját, és javítják létfontosságú funkcióit is, például a vérkeringést. A csokinak tehát nemcsak az íze és az illata isteni finom, de a kozmetikában is jól használható: nem véletlen, hogy egyre elterjedtebbek a csokoládés masszázsok, illetve arckezelések. 
Csokoládé az aromájának, ízének és koffein tartalmának köszönhetően revitalizáló és stimuláló hatással van a szervezetre, serkenti az endorfinok (boldogság hormonok) termelődését.


Ez a szappan főleg száraz bőrre, extra adag kakaóvajjal készült. A kakaópor kicsit megszaladt a kezemben, és az eredetileg tervezett egy evőkanál helyett öt került bele. Formába öntés előtt az egész úgy festett mint egy forró csokipuding, alig bírtam ellenállni, hogy bele ne nyaljak egy kicsit. Nyam! Egy kicsit aggódtam is, hogy a sok kakaó nem csinál e valami olyat a szappanommal, amit nem terveztem, de végül ettől lett igazán jó színe és illata is. Bár biztos ami biztos tettem bele vanília illóolajat, ha nem érezni majd a kakaót kész szappanban, akkor is legyen valami finom illata. A végeredményben nem csalódtam: igazi csoki illat egy kis édes vaníliával.
Díszítésnek fehér szappankockákat kevertem a masszába, egy régebbi vaníliás szappanomból. Már alig várom hogy leteljen ez a pár hét száradási idő, hogy végre kipróbálhassam.

3 megjegyzés: